Az ukrán EU-tagság kockázatai

„Kezdjük az egyik legalapvetőbb, mégis gyakran figyelmen kívül hagyott tényezővel: a határok hosszával. Ukrajna csatlakozásával az Európai Unió Oroszországgal és Belarusszal közös határszakasza gyakorlatilag megduplázódik. Ez a tény önmagában is egyértelmű biztonsági fenyegetést jelent, hiszen a határvédelmi kapacitások – élőerőben, technológiában – megkétszerezése súlyos költségeket ró majd Európára.

Hogy milyen nagyságrendű költségekről beszélünk, arról fogalmat nyerhetünk, ha megvizsgáljuk a Frontex költségvetésének alakulását 2014-től napjain­kig. Az a határbiztonság, amit az EU elfogadhatónak ítélt meg 2014-ben, évi 100 millió euróval tette szegényebbé az unió polgárait. Tíz évre rá ez az összeg a kilencszeresére, 900 millió euróra növekedett, és a 2027-re tervezett költségvetés már 1,27 milliárd euróról beszél. Mindeközben az ellenőrizendő határok hossza egy paraszthajszálnyival sem növekedett. Az EU határai­nak várható megduplázásával pedig minden valószínűség szerint már a 2,5-3 milliárd eurós szférában találhatjuk magunkat.

Első pillantásra ez a probléma csupán a Baltikumé. Valójában az unió legszámosabb orosz etnikumú, illetve orosz ajkú kisebbsége innen jóval nyugatabbra, Németországban (közel negyedmillió), illetve Spanyolországban (közel százezer) él. Ukrajna csatlakozásával ez az etnikai csoport válna az EU legnépesebb kisebbségévé. Ez a »virtuális Novorosszija« népesebb lenne, mint az uniós tagállamok kétharmada. A történelem számtalanszor igazolta, hogy a nagy, koncentrált etnikai kisebbségek jelenléte súlyos geopolitikai és nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Vajon készen áll Európa erre az új, kényes belső helyzetre?”

A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Andrew Marienko